6Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok. (1Móz 2,22.23.2Kor;5,17; Gal 6,15.2Pét;1,4; Róm 12,5.1Kor;6,15) 7Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát. (Csel 15,1) 8De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. (1Kor 2,2;15,3;1Kor 16,22) 9A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen. (2Kor 1,22.1Kor;15,28; Róm 8,18-23.2Móz;19,5.5Móz;7,6;14,2;26,18; Zsolt 135,4; Malak 3,17) 10Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. (1Thess 2,4) 11Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való; (1Kor 15,1-3) 12Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által. (Csel 7,2; Kol 1,15; Fil 2,5-11.1Kor;11,3; Róm 8,34.1Kor;15,27.28; Ján 20,17; Mát 27,46; Ján 10,29;14,28.1Kor;2,10) 13Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt. (Csel 9,1.2) 14És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. (Fil 3,5.6) 15De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, (Csel 9,15; Jer 1,5) 16Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel, (Csel 9,5.15)