32Lőn pedig, hogy Péter, mikor mindnyájukat bejárá, leméne a Liddában lakozó szentekhez is. (Hab 1,5) 33Talála pedig ott egy Éneás nevű embert, ki nyolcz esztendő óta ágyban fekszik vala, ki gutaütött vala. (Csel 22,25-29) 34És monda néki Péter: Éneás, gyógyítson meg téged a Jézus Krisztus: kelj föl, vesd meg magad az ágyadat! És azonnal felkele. (2Pét 3,9.15) 35És láták őt mindnyájan, kik laknak vala Liddában és Sáronban, kik megtérének az Úrhoz. (Mát 23,15; Csel 2,10;6,5;10,2;13,16.26;Csel 11,23) 36Joppéban pedig vala egy nőtanítvány, névszerint Tábitha, mely megmagyarázva Dorkásnak, azaz zergének mondatik: ez gazdag vala jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott. (Jób 34,11.12; Zsolt 62,13; Mát 16,27.2Kor;5,10) 37Lőn pedig azokban a napokban, hogy megbetegedvén, meghala: és miután megmosták őt, kiteríték a felházban. (1Thess 2,2) 38Mivelhogy pedig Lidda Joppéhoz közel vala, a tanítványok meghallván, hogy Péter ott van, küldének két férfiút ő hozzá, kérve, hogy késedelem nélkül menjen át hozzájuk. (Csel 13,26;Csel 18,6;28,28; Mát 8,10-12) 39Felkelvén azért Péter, elméne azokkal. Mihelyt oda ére, felvezeték őt a felházba: és elébe állának néki az özvegyasszonyok mindnyájan sírva és mutogatva a ruhákat és öltözeteket, melyeket Dorkás csinált, míg velük együtt volt. (Ésa 49,6; Márk 16,15; Luk 2,32) 40Péter pedig mindenkit kiküldvén, térdre esve imádkozék; és a holt testhez fordulván, monda: Tábitha, kelj fel! Az pedig felnyitá szemeit; és meglátván Pétert, felüle. (2Kir 4,33.36;Ján 11,43) 41És az kezét nyújtva néki, felemelé őt; és beszólítván a szenteket és az özvegyasszonyokat, eleikbe állatá őt elevenen. (1Thess 2,15.16) 42És tudtára lőn az egész Joppénak; és sokan hivének az Úrban. 43És lőn, hogy ő több napig marada Joppéban egy Simon nevű tímárnál. (Mát 10,14; Márk 6,11; Luk 9,5;10,11; Csel 18,6)