32És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége ígéjének, a ki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt. (Csel 26,18; Eféz 1,18; Kol 1,12) 33Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam: (1Sám 12,3) 34Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak. (Csel 18,3.1Thess;2,9.2Thess;3,8.1Kor;4,12;9,12.15.2Kor;11,7-9;12,13-18) 35Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni. (2Thess 3,7.9) 36És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe. (Mát 1,1-16; Luk 3,23-31) 37Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt. (Ján 10,36; Csel 13,33) 38Keseregve kiváltképen azon a szaván, a melyet mondott, hogy többé az ő orczáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra. (Eféz 3,8)