Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.
Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt második levele
1
1Pál, Jézus Krisztus apostola az Isten akaratjából, • és Timótheus az atyafi, az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, mindama szentekkel egybe, a kik egész Akhájában vannak:• 1Kor. 1,1.  
2Kegyelem • néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.• Róm. 1,7.  1Kor. 1,3.  Eféz. 1,2.  3.  
   3Áldott • az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden † vígasztalásnak Istene;• Eféz. 1,3.  1Pét. 1,3.  † Róm. 15,5.  
   4A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, • hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket.• Kol. 1,24.  
   5Mert a mint • bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, † úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által.• Zsolt. 34,20.  † Zsolt. 94,19.  
   6De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, • mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, a melyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek.• rész 4,15.  17.  
   7Tudván, hogy • a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is.• 2Thess. 1,4.  7.  
   8Mert nem akarjuk, hogy ne tudjatok atyámfiai a mi nyomorúságunk felől, a mely Ázsiában • esett rajtunk, hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk:• Csel. 19,23.  
   9Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk • mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat:• Jer. 17,5.  7.  
   10A ki ilyen nagy halálból • megszabadított és szabadít minket: a kiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani;• 1Kor. 15,31.  2Tim. 4,18.  
   11Velünk együtt munkálkodván • ti is az érettünk való könyörgésben, hogy a sokak által nékünk adatott kegyelmi ajándék sokak által háláltassék meg mi érettünk.• Róm. 15,30.  
   12Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, • hogy isteni őszinteséggel † és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem •• Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti köztetek.• Zsid. 13,18.  † Mát. 10,16.  •• 1Kor. 2,4.  
   13Mert nem egyebet írunk néktek, hanem a mit olvastok, vagy el is ismertek, sőt reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig;• Csel. 15,24.  
   14A minthogy némi részben el is ismertétek rólunk, hogy • dicsekvéstek vagyunk, a miképen ti is nékünk az Úr Jézus napján.• rész 5,12.  Fil. 2,16.  
   15És ezzel a bizodalommal akartam előbb hozzátok menni, hogy másodízben nyerjetek kegyelmet;• 5Móz. 10,17.  
   16És köztetek általmenni Macedóniába, és Macedóniából ismét hozzátok térni vissza, és tőletek elkísértetni Júdeába.• Csel. 9,15.  
   17Hát ezt akarva, vajjon könnyelműen cselekedtem-é? vagy a mit akarok, test szerint akarom-é, hogy nálam az igen igen, és a nem nem legyen?• Róm. 15,18.  19.  
   18De hű az Isten, • hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem.• 1Kor. 1,9.  
   19Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit köztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem az igen lett ő benne.• Eféz. 5,22.  1Kor. 14,34.  
   20Mert Istennek valamennyi igérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.• 1Tim. 1,18.  
   21A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít • és † megken minket, az Isten az;• 1Kor. 1,8.  1Pét. 5,10.  † 1Ján. 2,20.  27.  
   22A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta • a mi szíveinkbe.• Róm. 8,16.  Eféz. 1,14.  
   23Én pedig az Istent hívom bizonyságul • az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba.• Róm. 1,9.  Gal. 1,20.  
   24Nem hogy uralkodnánk a • ti hiteteken, hanem munkatársai † vagyunk a ti örömeteknek; mert •• hitben állotok.• 1Pét. 5,3.  † 1Kor. 3,5.  •• Róm. 11,20.