7Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva. (3Móz 19,18;1Ján 3,11.2Ján;1,5) 8Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik. (Ján 1,4.9;8,12;Róm 13,12; Eféz 5,8) 9A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. (1Ján 3,14.15) 10A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való. (1Ján 3,14;Róm 14,13) 11A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit. (1Ján 3,14;Ján 12,35) 12Írok néktek, gyermekek, mert a ti bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért. (Luk 24,47; Csel 2,38;4,12;13,38) 13Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írok néktek ifjak, mert meggyőztétek a gonoszt. Írok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát. (1Ján,2 2.) 14Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt. (Ján 1,1) 15Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. (Mát 6,24; Luk 16,13; Jak 4,4) 16Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. 17És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (1Kor 7,31; Jak 1,10;4,14.1Pét;1,24.25.2Pét;3,10;Mát 7,21)