²⁰Amikor beesteledett, asztalhoz telepedett tizenkét (tanítványával). ²¹Étkezés közben megszólalt: „Bizony mondom nektek, egyiktek elárul engem.” ²²Erre igen elszomorodtak és sorra kérdezték: „Csak nem én vagyok, Uram?” ²³Ő így válaszolt: „Aki most velem együtt a tálba nyúl, az árul el engem. ²⁴Az Emberfia ugyan elhagyja a világot, amint írva van róla, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát! Jobb lett volna neki, ha meg sem született volna.” ²⁵Erre Júdás, az árulója is megkérdezte: „Csak nem én vagyok, Mester?” „De te vagy” – felelte.

KNB SZIT STL BD RUF KG