18Isten a tanúnk, hogy hozzátok intézett szavainkban nem mindegy az igen és a nem. 19Isten Fia, Jézus Krisztus ugyanis, akit mi – én, Szilvánusz meg Timóteus – hirdettünk köztetek, nem volt majd igen, majd nem, hanem az igen vált valóra benne. 20Isten valamennyi ígérete igenné lett benne. Ezért hangzik föl általa az ajkunkon az amen Isten dicsőségére. 21Aki pedig minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban: Isten az. 22Ő az, aki pecsétjével megjelölt minket és foglalóul szívünkbe árasztotta a Lelket.