20Hiszen ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk. 3 1Ezért, mivel már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénben, 2és elküldtük hozzátok Timóteus testvérünket, Krisztus hirdetésében Isten szolgáját. 3Erősítsen meg hitetekben és buzdítson, hogy senki meg ne tántorodjék a jelen szenvedések közt. Hiszen tudjátok, hogy ez a rendeltetésünk. 4Amikor ugyanis még nálatok voltunk, előre megmondtuk, hogy megpróbáltatás vár ránk. 5Tudjátok, hogy úgy is történt. Ezért, mivel már nem bírtam tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekről: vajon nem vitt-e kísértésbe a kísértő, és fáradságunk nem veszett-e kárba?
Timóteus jó hírei.
6Most azonban Timóteus visszatért tőletek és jó hírt hozott hitetekről, szeretetetekről, s arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt látni vágytok minket, mint ahogy mi is titeket. 7Ezért minden baj és szenvedés közt is megvigasztalt a ti hitetek, testvérek, 8s most az a gondolat éltet minket, hogy ti szilárdan álltok az Úrban.