11Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele: mennyei jelt követeltek tőle, kísértve őt. 12Jézus lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: „Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony, mondom néktek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.” 13Ezzel otthagyta őket, és ismét hajóba szállva elment a túlsó partra. 14De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban. 15Jézus figyelmeztette őket, és így szólt: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!” 16Erre tanakodni kezdtek arról, hogy nincs kenyerük. 17Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok? 18Van szemetek, és mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek? 19Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?” Így feleltek: „Tizenkettőt.” 20„És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?” Ezt mondták: „Hetet.” 21Erre Jézus újra megkérdezte: „Még mindig nem értitek?”