²⁵Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” ²⁶Ő pedig ezt mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” ²⁷Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” ²⁸Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.” ²⁹Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: „De ki a felebarátom?” ³⁰Válaszul Jézus ezt mondta neki: „Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. ³¹Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. ³²Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. ³³Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; ³⁴odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. ³⁵Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. ³⁶Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?” ³⁷Ő így felelt: „Az, aki irgalmas volt hozzá.” Jézus erre ezt mondta neki: „Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj.”

KNB SZIT STL BD RUF KG