¹²hogy megmentetted a benned bízókat, Uram,
és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből.

¹³Fölemeltem a földről szavamat,
és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól.

¹⁴Kiáltottam az Úrhoz: ‘Ó, Uram, te atyám vagy,
ne hagyj el szorongatásom napján,
a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok!

¹⁵Hadd dicsérjem nevedet szüntelen,
és magasztalva emlegessem!’«
Imám ekkor meghallgatásra talált.

¹⁶Megszabadítottál a romlástól,
és megmentettél a szorongatás napjától.

¹⁷Ezért magasztallak, dicsőítelek,
és áldom az Úr nevét!

¹⁸Amikor még ifjú voltam,
mielőtt utakra indultam,
kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban.

¹⁹A templom előtt könyörögtem érte,
hogy szüntelen feléje törekszem,
és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő.

²⁰Szívem örömét lelte benne,
egyenes úton járt a lábam,
és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam.

KNB SZIT STL BD RUF KG