71 (70). ZSOLTÁR. ÖREGEDŐ EMBER IMÁJA
71 1Uram, hozzád menekülök, ne hagyj soha szégyent vallanom! 2Igazságodban ments meg, szabadíts meg! Fordítsd felém füled és siess segítségemre! 5Mert te vagy, Istenem, bizodalmam, Uram, te vagy reményem ifjúságom óta. 6Anyám méhétől fogva veled tartottam, anyám ölétől kezdve te voltál osztályrészem, mindig tebenned bizakodtam. 7Csodálat tárgya lettem sokak szemében, hisz hatalmas gyámolom te vagy. 8Szám tele volt dicséreteddel, egész nap tele dicsőítéseddel. 9Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy!