10Te hoztál elő az anyaméhből, jóvoltodból gond nélkül pihenhettem, anyám ölén. 11A tiéd vagyok kezdettől fogva, anyám méhétől fogva te vagy az én Istenem. 6Anyám méhétől fogva veled tartottam, anyám ölétől kezdve te voltál osztályrészem, mindig tebenned bizakodtam.
2Miért vörös hát rajtad a ruha, s öltözeted miért olyan, mint a szőlőtaposóké? 9minden nyomorúságból. Nem valami követ vagy angyal, hanem az ő arca szabadította meg őket. Szeretetében és irgalmasságában maga váltotta meg őket. Karjába vette és hordozta őket az elmúlt idő minden napján. 4Kegyetlen úr kezébe adom Egyiptomot, s szigorú király fog uralkodni rajtuk – a Seregek Ura mondja ezt. 5Az igazságosság lesz derekán az öv, s a hűség csípőjén a kötő. 12Fölemeli zászlaját a nemzetek előtt, és összegyűjti Izrael menekültjeit, a föld négy széléről összeszedi, akik Júdából szétszóródtak. 31Az erős is csak olyan lesz, mint a kóc, keze munkája meg, mint a szikra. Mindkettő együtt lobban lángra, s nem lesz, aki tüzét eloltsa.