7Ne felejtsd el, Uram, Edom fiainak Jeruzsálem napját! Amikor így kiáltoztak: „Romboljátok le, romboljátok le, hadd pusztuljon el a földig!”
3Így beszélj Ammon fiaihoz: Halljátok az Úrnak, az Istennek a szavát! Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel nevettél szentélyemen, amikor meggyalázták, és Izrael földjén, amikor pusztasággá lett, és Júda házán, amikor fogságba hurcolták, 6Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel tapsoltál a kezeddel, dobbantottál a lábaddal és teljes szívedből örültél Izrael földjének bukásán,
A moábiták ellen.
8Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel Moáb és Szeir így beszéltek: Júda háza is olyan, mint a többi nép, 2„Emberfia, Tírusz így nevetett Jeruzsálemen: Összetört a népek kapuja és felém fordult. Ahol bőség volt, ott most pusztulás van!”