A tesszalonikai egyház alapítása.

2 ¹Magatok is tudjátok, testvérek, hogy nem hiába mentünk el hozzátok. ²Jóllehet előzőleg Filippiben szenvedés és bántalom ért bennünket, amint tudjátok, mégis – bízva Istenünkben – vállalni mertük, hogy hirdetjük nektek az Isten evangéliumát, a sok nehézség ellenére is. ⁹Emlékezhettek, testvérek, fáradozásunkra és kemény munkánkra. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy senkinek se legyünk terhére. Így hirdettük nektek az Isten evangéliumát. ¹⁴Mert ti, testvéreim, követői lettetek Isten júdeai egyházainak, amelyek Krisztus Jézusban vannak. Ti ugyanazt szenvedtétek el saját népetektől, amit ők a zsidóktól, ²Hiszen tudjátok, milyen utasításokat adtunk nektek Urunk, Jézus által. ¹⁶A parancsszóra, a főangyal szólítására, Isten harsonájának zengésére az Úr maga száll le a mennyből. Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, azután mi, akik életben maradtunk. ⁷A hitetek minden bajunkban és szenvedésünkben megvigasztalt minket, testvérek, ⁸s újjáéledünk, ha kitartotok az Úrban. ⁹Hogyan is róhatnánk le a hálánkat Istennek azért a nagy örömért, amelyet általatok nyertünk Isten színe előtt?

KNB SZIT STL BD RUF KG