8 ¹Nincs tehát most már semmiféle ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak. ²Ugyanis az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. ³Amire ugyanis képtelen volt a Törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt megtette Isten, amikor tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló alakban a bűnért, és elítélte a bűnt a testben, ⁴hogy a Törvény jogos követelése teljesüljön bennünk, akik nem a test szerint járunk, hanem a Lélek szerint.
⁵Mert akik test szerint élnek, a test dolgaira figyelnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaira. ⁶A test szerinti gondolkodásmód halálra vezet, a Lélek szerinti pedig életre és békére. ⁷Mivel a test szerinti gondolkodásmód ellenszegül Istennek, mert nem veti alá magát Isten törvényének, és nem is képes erre. ⁸Akik test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.
⁹Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, minthogy Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs Krisztus Lelke, az nem az övé.
¹⁰Ha Krisztus bennetek van, bár a test a bűn miatt halott, a Lélek az igazság által életet ad. ¹¹Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is bennetek lakó Lelke által.
¹²Ezért, testvérek, nem vagyunk adósai a testnek, hogy test szerint éljünk. ¹³Mert ha test szerint éltek, meg fogtok halni, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. ¹⁴Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. ¹⁵Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abba, Atya!” ¹⁶Maga ez a Lélek tesz tanúságot lelkünknek arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. ¹⁷Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is. Örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, minthogy vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
¹⁸Úgy gondolom ugyanis, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. ¹⁹Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. ²⁰A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak van alávetve – nem önszántából, hanem az által, aki alávetette – annak reményében, ²¹hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. ²²Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.
²³De nemcsak ez, hanem még azok is, akik a Lélek zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk, és várva várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. ²⁴Mert üdvösségünk távlata a remény. Viszont az a remény, amelyet már látunk, nem is remény; hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie?

KNB SZIT STL BD RUF KG