¹²Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. ¹³Majd elhagyta Názáretet, elment, és a tengerparti Kafarnaumban, Zebulun és Naftali vidékén telepedett le, ¹⁴hogy beteljesedjék, amit Izajás prófétált: ¹⁵Zebulun földje, Naftali földje, a Tenger melléke, a Jordánon túl, pogányok Galileája! ¹⁶A nép, amely a sötétségben ült, nagy fényességet látott; és akik a halál földjén és árnyékában ültek, azoknak világosság támadt.
¹⁷Ettől fogva Jézus hirdetni kezdte: „Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa!”
¹⁸Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért – Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást –, amint éppen a tengerbe vetették hálójukat. Halászok voltak ugyanis. ¹⁹Így szólt hozzájuk: „Gyertek, kövessetek! Emberek halászává teszlek titeket.” ²⁰Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték. ²¹Miután továbbment, meglátott két másik testvért, Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a bárkában atyjukkal, Zebedeussal együtt hálóikat javítgatták, és őket is hívta. ²²Ők pedig azonnal otthagyták a barkát és atyjukat, és követték.
²³Bejárta egész Galileát, tanított zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának örömhírét, és a nép körében meggyógyított mindenféle betegséget és bajt. ²⁴Híre elterjedt egész Szíriában. Hozzá vitték a sokféle betegségtől és kíntól gyötört szenvedőket – megszállottakat, holdkórosokat, bénákat –, és ő meggyógyította őket. ²⁵Nagy sokaság követte Galileából, a Dekapolisz vidékéről, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.

KNB SZIT STL BD RUF KG