²³És történt, hogy egy szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. ²⁴A farizeusok így szóltak hozzá:
– Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad?
²⁵Erre így szólt hozzájuk:
– Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett és éhezett ő is, meg azok is, akik vele voltak? ²⁶Hogy bement az Isten házába Abjatár főpap idején, és megette az áldozati kenyereket – amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak –, és azoknak is adott, akik vele voltak?
²⁷Majd ezt mondta:
– A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért. ²⁸Az Emberfia tehát ura a szombatnak is.
3 ¹Ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember. ²Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene. ³Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek:
– Állj ide középre!
⁴Hozzájuk pedig így szólt:
– Szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?
De azok hallgattak. ⁵Ekkor haragosan végignézett rajtuk, és bánkódva szívük keménysége miatt így szólt az emberhez:
– Nyújtsd ki a kezedet!
Erre kinyújtotta és gyógyult volt a keze.
⁶A farizeusok kimentek, és a Heródes-pártiakkal együtt azonnal arról tanácskoztak, hogyan végezzenek vele.

KNB SZIT STL BD RUF KG