12 ¹Dicsekedni kell, bár a dicsekvés nem használ. Rátérek hát az Úrtól kapott látomásokra és kinyilatkoztatásokra. ²Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom; testen kívül, nem tudom; Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. ³Tudom, hogy ez az ember – testben-e vagy testen kívül, nem tudom; Isten tudja – ⁴elragadtatott a Paradicsomba, és kimondhatatlan szavakat hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania. ⁵Ezzel az emberrel dicsekszem, önmagammal azonban nem dicsekszem, csak erőtlenségeimmel. ⁶Bár ha dicsekedni akarnék is, akkor sem bizonyulnék esztelennek, mivel az igazságot mondom. Mindazonáltal tartózkodom ettől, nehogy valaki bármilyen tekintetben is többre becsüljön annál, mint amit bennem lát, vagy amit tőlem hall. ⁷A kinyilatkoztatások különlegessége miatt, azért, hogy el ne bízzam magam, testembe tövist kaptam: a Sátán angyalát, hogy arcul csapdosson. ⁸Háromszor kértem az Urat, hogy ez távozzék tőlem; ⁹de ő azt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem, az erő ugyanis az erőtlenségben teljesedik ki.” Ezért tehát legszívesebben erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.
¹⁰Ezért telik kedvem a gyöngeségben: a Krisztusért való bántalmazásban, szűkölködésben, üldöztetésben és szorongattatásban. Amikor ugyanis gyöngének bizonyulok, akkor vagyok erős.

KNB SZIT STL BD RUF KG