12Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy a halottak nem támadnak fel?
13Hiszen ha a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel.
14Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló az igehirdetésünk, s hiábavaló a hitetek is.
15Sőt Isten ellen szóló, hamis tanúknak is bizonyulunk, mivel tanúságot tettünk, hogy Isten feltámasztotta Krisztust, holott – ha csakugyan nincs feltámadás a halottaknak – akkor nem támasztotta fel.
16Ha ugyanis nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel.
17Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hitetek semmit sem ér: még mindig bűneitekben vagytok.
18Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban nyugszanak.
19Ha kizárólag erre az életre való tekintettel helyeztük reményünket Krisztusba, akkor szánalmasabbak vagyunk minden embernél.
20De Krisztus feltámadt a halottak közül mint az elhunytak zsengéje.
21Mivel ember által jött a halál, ember által jön a halottak feltámadása is.
22Mert ahogy Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban majd mindnyájan életre is kelnek.
23Mindenki a maga rendje szerint: először a zsenge, Krisztus, azután, eljövetelekor, a Krisztushoz tartozók.
24Azután jön a vég, amikor átadja az uralmat Istennek, az Atyának, amikor majd semmivé tesz minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.
25Mert addig kell uralkodnia, míg valamennyi ellenségét lába alá nem veti.
26Utolsó ellenségként a halál semmisül meg.
27Mert mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy „minden alá van vetve”, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki mindent alávetett.
28Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenben.