2Felépíti az Úr Jeruzsálemet,
egybegyűjti Izrael szétszórtjait.
19Kihirdeti igéjét Jákobnak,
törvényeit és rendeleteit Izraelnek.
3Ki mehet fel az Úr hegyére?
Ki állhat meg az ő szent helyén?
4Az, akinek keze ártatlan, akinek szíve tiszta,
aki magát hiúságra nem adja,
s nem tesz hamis esküt.
5Az ilyen áldást nyer az Úrtól,
s irgalmat Istentől, oltalmazójától.
6Ez azok nemzedéke, akik őt keresik,
akik Jákob Istenének arcát keresik.
7Táruljatok fel, hatalmas kapuk,
táruljatok fel, örök kapuk,
hadd vonuljon be a dicsőség királya!
8Ki az a dicsőség királya?
Az erős és hatalmas Úr,
a harcban hatalmas Úr.
Jegyzetek
147,2 Közvetlenül összekapcsolja Isten működését Izrael történetében Isten teremtő erejével.
24,3 A zarándokok kérdésére (»Ki mehet fel az Úr hegyére?«) a választ a papok vagy az előénekesek adják (4-5), a feltételek felsorolásával.
24,6 Jákob Istene: a szír szöveg alapján javítva.
24,7 Az egyik kórus kéri, hogy nyissák ki a város (vagy a templom) kapuit; egy másik csoport a király dicsőségét magasztalja.