120
1Zarándok-ének.
Szorongatásomban az Úrhoz kiáltottam,
s ő meghallgatott engem.
5Jaj nekem, hogy mint idegennek Mesekben kell tartózkodnom
és Kedár sátraiban lakom!
12Ki az, aki féli az Urat?
Annak megmutatja, milyen utat válasszon.
13Annak boldogságot élvez majd a lelke,
és utóda örökli a földet.
14Barátja az Úr azoknak, akik őt félik,
és szövetségét megmutatja nekik.
15Állandóan az Úrra tekint szemem,
mert ő húzza ki lábamat a tőrből.
Jegyzetek
120,1 Ez a tizenöt zsoltár a fogság utáni közösség zarándok-énekeinek gyűjteménye.
120,1 Egy igaz ember panaszdala, a fogság utánról.
120,1 A zsoltár tanúságtevő hálaadással kezdődik.
120,5 A zsoltáros idegenként él idegenek között. – Mesek (kaukázusi hegyi nép, Jáfetre vezetik vissza, vö. Ter 10,2) és Kedár (izmaelita nomád törzs a szíriai pusztában, vö. Ter 25,13) minden Izraellel ellenséges nép jelképei.
25,13 Vö. Mt 5,5. A föld itt az ígéret földjét, Palesztínát jelenti.