9
1Voltak ugyan az előzőnek is istentiszteleti törvényei és evilági szentélye,
2hiszen felállították a sátrat, az elsőt, amelyben lámpás, asztal és kitett kenyerek voltak; ezt nevezik szentélynek.
3A második kárpit mögött pedig az a sátor volt, amelyet szentek szentjének neveznek,
4amelyben az arany tömjénező és a szövetség szekrénye volt, minden oldalán arannyal borítva, ebben pedig a mannát tartalmazó aranyveder, Áron kivirágzott vesszője, és a szövetség táblái.
5Fölötte a dicsőség kerubjai voltak, amelyek beárnyékozták a fedelet; minderről nem szükséges most egyenként beszélni.
6Miután ezeket így elrendezték, az első sátorba mindig beléphettek az istentiszteletet végző papok;
7a másodikba azonban csak évenként egyszer, egyedül a főpap, és soha nem a vér nélkül, amelyet bemutat önmaga és a nép tévedéseiért.
8Ezzel azt akarta jelezni a Szentlélek, hogy a szentélybe vezető út addig nem volt nyilvánvaló, amíg az első sátor fennállt.
9Ez példázata a jelen időnek, amikor olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek a bemutatót lelkiismeretben nem tehetik tökéletessé,
10hiszen ezek csak ételből, italból és különböző mosakodásokból, azaz testi előírásokból álltak; ezek a helyesbítés idejéig voltak rendelve.
11Krisztus azonban mint a jövendő javak főpapja jelent meg, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel készített, azaz nem ebből a világból való sátoron át,
12nem is bakok vagy borjak vére által, hanem a saját vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.
13Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamvaa tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására,
(Szám 19,9.17}<fs)
14mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki az örök Lélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, megtisztítani lelkiismeretünket a halott tettektől, hogy az élő Istennek szolgáljunk!
Jegyzetek
9,2 A szerző sátorról beszél, utalva arra sátorra, amelyet Mózes állított fel a pusztában, és amely később mintául szolgált a templom építése során. A Szent Sátor leírása a Kiv 25-26. fejezetekben található, a salamoni templomról pedig az 1Kir 6-ban olvashatunk. A legszentebb részt a templomban is sátornak hívták, és két részre osztotta egy függöny, amely mögé egyedül a főpap léphetett az engesztelés napján. Ez a függöny hasadt ketté Jézus halálának pillanatában (Mt 27,51).