Keresés a Bibliában

24Százötven napig tartották hatalmukban a vizek a földet.
8 1Ekkor megemlékezett Isten Noéról, s minden állatról és minden baromról, amely vele volt a bárkában. Szelet támasztott a földön, és a vizek apadni kezdtek. 15Ekkor Isten így szólt Noéhoz: 16»Szállj ki a bárkából, te és veled a feleséged, fiaid és a fiaid feleségei! 17Hozd ki magaddal az összes állatot, amely veled van, minden testet, szárnyast, lábasjószágot, és minden csúszómászót, amely nyüzsög a földön! Járjatok-keljetek a földön: szaporodjatok és sokasodjatok rajta!« 18Kiszállt tehát Noé és vele fiai, a felesége és fiainak a feleségei, 19és kijött a bárkából valamennyi állat, lábasjószág és csúszómászó, amely nyüzsög a földön, faja szerint.
20Ekkor Noé oltárt épített az Úrnak, vett minden tiszta állatból és madárból, és egészen elégő áldozatokat mutatott be az oltáron. 21Az Úr megérezte a kedves illatot, és szívében azt mondta az Úr: »Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt: mert az emberi szív gondolata ifjúságától fogva hajlik a rosszra. Nem sújtom többé az összes élőlényt úgy, ahogy tettem. 22Amíg tartanak a föld napjai, meg nem szűnik többé a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, az éjszaka és a nappal.«
9 1Ezután Isten megáldotta Noét és fiait, és azt mondta nekik: »Szaporodjatok, sokasodjatok és töltsétek be a földet! 8Majd ezt mondta Isten Noénak, s vele fiainak: 9»Íme, szövetséget kötök veletek és utódaitokkal, 12Azután Isten azt mondta: »Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet megkötök velem és veletek, és minden élőlénnyel, amely veletek van, örök időkre: 13szivárványomat a felhőkbe helyezem, s az lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

8,20 Isten új módon viszonyul az emberhez, mostantól eltűri a benne rejlő rosszat, és a föld (ádámá) sorsát függetleníti az emberétől (ádám).

9,1 Noé egy új emberiség ősatyja: élete fenntartásához az ember más életeket olt ki, de a vért, amely az élet székhelye, nem fogyaszthatja. Ezt a tilalmat az Iszlám és az őskereszténység (a zsidó-keresztények iránti tolerancia jeleként; Csel 15,29) is átvette.

9,8 A szövetség megerősíti Isten igenjét a teremtésre; ennek jele az eget a földdel összekötő szivárvány.