Keresés a Bibliában

11 1Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Semmi esetre sem! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből. 2Isten nem taszította el népét, amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen? (Zsolt 94,14) 3»Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, egyedül én maradtam meg, s nekem is az életemre törnek«.
(1Kir 19,10)

4És mit mond neki az isteni válasz?
»Meghagytam magamnak hétezer férfit,
akik nem hajtottak térdet Baál előtt«{1Kir 19,18}.

5Éppígy a jelenben is van maradék a kegyelemből való kiválasztás alapján. 25Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép,

26s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva:
»Eljön a Szabadító Sionból,
és elfordítja Jákobtól a gonoszságot.

(Iz 59,20-21 G)

27S ez lesz velük a szövetségem,
amikor elveszem a bűneiket«.

(Jer 31,33-34)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

11,3 Isten megtartja ígéreteit: ha a választott nép visszautasítja magatartásával az üdvösséget, Isten kiválasztja tervei megvalósításához a »maradék«-ot, amelyről az egykori próféták ismételten említést tesznek.

11,25 Izraelnek a másik, választott része már most részesül a megváltásban; miután a pogányok megtérnek, Izrael egésze is hinni fog. Pál Istentől kapta ezt a kinyilatkoztatást, s ezt itt nyilvánosságra hozza.

Versszámozás Hivatkozások