1
1Pál, Jézus Krisztus szolgája, meghívott apostol, akit Isten kiválasztott evangéliuma számára –
21mivel ők, bár megismerték Istent, nem dicsőítették őt mint Istent, és nem adtak hálát neki, hanem üressé váltak gondolataikban, és sötétség borult oktalan szívükre.
22Bölcseknek mondogatták magukat, és esztelenek lettek,
23fölcserélték a halhatatlan Isten dicsőségét halandó embereknek, sőt madaraknak, négylábúaknak és csúszómászóknak a képmásával.
24Ezért Isten átadta őket szívük vágya szerint a tisztátalanságnak, hogy maguk becstelenítsék meg testüket,
25mint olyanok, akik felcserélték Isten igazságát a hazugsággal, és inkább tisztelték és szolgálták a teremtményt, mint a Teremtőt, aki áldott mindörökké. Ámen.
26Ezért Isten átadta őket gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel.
27Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.
28Ahogy ők nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, úgy Isten is ráhagyta őket romlott értelmükre, hadd tegyék azt, ami nem való;
4
1Mit mondjunk tehát Ábrahámról, test szerint való atyánkról? Mit nyert el ő?
Jegyzetek
1,1 Jézus Krisztus szolgája: szó szerint »rabszolgája«, mert teljesen neki szenteli az életét, minden energiáját. – Meghívott: itt – és több más helyen is (6-7. v.; 8,28; 1 Kor 1,24) – a hitre kapott meghívást jelenti.
4,1 Ábrahám: Ábrahám nem a mózesi törvény betartása által vált igazzá, hanem azért, mert hitt Isten ígéretének. A bizonyítás meglehetősen komplikált, hasonlít a korabeli rabbinista érveléshez.
43Én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtok el engem. Majd ha más jön a maga nevében, azt elfogadjátok.