8 1Gondosan ügyelj arra, hogy teljesíts minden parancsot, amelyet ma parancsolok neked, hogy élhessetek, megsokasodhassatok, s elérhessétek és birtokolhassátok azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak. 2Gondolj csak vissza arra az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven esztendőn át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson és próbára tegyen, s így nyilvánvalóvá legyen, mi forog szívedben: vajon megtartod-e parancsait vagy nem? 3Éhínséggel sanyargatott téged és eledelül mannát adott neked, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, hogy megmutassa neked, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. 13s tartsd meg az Úr parancsait és szertartásait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen.
Jegyzetek
8,1 A pusztai vándorlás Istenre utaltságával szemben Kánaán földjén Izrael megtanul önmagáról, önmaga jövőjéről gondoskodni, földi biztonságot kiépíteni maga körül. A jóléti társadalomban élve gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, és hogy az ember Isten nélkül embertelenné válik. Istenre nemcsak akkor van szükségünk, amikor túlélési gondokkal küzdünk.