Keresés a Bibliában

A törvénykezés lezárása: 28,1-68

Áldások

28 1Ha hallgatsz az Úr, a te Istened szavára, s megteszed, s megtartod minden parancsát, amelyet ma meghagyok neked, akkor dicsőbbé tesz téged az Úr, a te Istened minden nemzetnél, amely a földön lakik, 2s mind rád szállnak, s elérnek téged a következő áldások, feltéve, hogy hallgatsz parancsaira: 3Áldott leszel a városban, s áldott a mezőn, 4áldott lesz méhednek gyümölcse, földednek gyümölcse, állataid ellése, marháid csordája és juhaid akla. 5Áldottak lesznek csűrjeid, s áldottak éléstáraid. 6Áldott leszel, ha bemégy és ha kimégy. 7Összetöri az Úr színed előtt ellenségeidet, akik ellened támadnak: egy úton jönnek ki ellened, s hét úton futnak el színed elől. 8Áldást bocsát az Úr magtáraidra, s kezed minden munkájára, s megáld téged azon a földön, amelyet a te Urad, Istened ad neked. 9Szent népévé emel az Úr téged, amint megesküdött neked, ha megtartod az Úrnak, a te Istenednek parancsait, s az ő útjain jársz, 10s látni fogja a föld minden népe, hogy te az Úr nevét viseled, s félni fognak tőled. 11Bőséget ad neked az Úr minden jóban, méhed gyümölcsében, állataid ellésében, s földed gyümölcsében, azon a földön, amely felől megesküdött az Úr atyáidnak, hogy neked adja. 12Megnyitja neked az Úr gazdag kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon földednek a maga idejében, s megáldja kezed minden munkáját. Kölcsönt nyújtasz sok nemzetnek, de te senkitől sem veszel kölcsönt. 13Fejjé tesz téged az Úr, s nem farokká, s felül leszel mindenkor, nem alul, feltéve, hogy hallgatsz az Úr, a te Istened parancsaira, amelyeket ma meghagyok neked, s megtartod és teljesíted őket, 14s el nem térsz tőlük sem jobbra, sem balra, s nem követsz és nem tisztelsz más isteneket.

Átkok

15Ha azonban nem akarsz hallgatni az Úrnak, a te Istenednek arra a szavára, hogy tartsd meg és teljesítsd minden parancsát és szertartását, amelyet ma meghagyok neked, akkor mind rád szállnak és elérnek téged a következő átkok: 16Átkozott leszel a városban, átkozott a mezőn. 17Átkozott lesz csűröd, s átkozottak éléstáraid. 18Átkozott lesz méhed gyümölcse s földed gyümölcse, marháid csordája s juhaid nyája. 19Átkozott leszel, ha bemégy, s átkozott, ha kimégy. 20Éhséget és ínséget bocsát az Úr rád, s átkot minden dolgodra, amelyet művelsz, amíg csak el nem tipor, s hamarosan el nem pusztít mérhetetlenül gonosz tetteid miatt, amelyekkel elhagytál engem. 21Rád szakasztja az Úr a döghalált, míg csak el nem emészt téged arról a földről, amelyet elfoglalni mégy. 22Megver téged az Úr nyavalyával, lázzal, hidegleléssel és gyulladással, továbbá szárazsággal, kártékony időjárással és vetési ragyával, s az üldöz, míg el nem veszel. 23Az ég, amely feletted van, olyan lesz, mint az érc s a föld, amelyet tapodsz, olyan, mint a vas. 24Eső gyanánt port ad az Úr földedre, s hamu hull rád az égből, míg csak el nem pusztulsz. 25Összeomlaszt téged az Úr ellenségeid előtt: egy úton vonulsz ki ellenük, s hét felé fogsz elfutni előlük, s szétszóródsz a föld minden országába, 26s holttested eledele lesz az ég minden madarának s a föld vadjainak, s nem lesz, aki elűzze őket. 27Megver téged az Úr az egyiptomi fekéllyel, tested azon részén is, amelyen a bélsár távozik, megver rühhel és viszketéssel, úgyhogy kigyógyítani nem tudnak. 28Megver téged az Úr tébolyodással, vaksággal és elmezavarral, s 29úgy fogsz tapogatózni délben, mint ahogy a vak szokott tapogatózni a sötétben, s nem fogsz célhoz jutni útjaidon. Minden időben sanyargatni fognak és erőszakosan elnyomnak, s nem lesz, aki megszabadítson téged. 30Feleséget veszel és más fog hálni vele, házat építesz és nem fogsz lakni benne, szőlőt ültetsz és nem szüretelsz belőle. 31Előtted fogják levágni marhádat és te nem eszel belőle, szemed előtt rabolják el szamaradat, s nem adják többé vissza neked, ellenségeidnek adják juhaidat, s nem lesz, aki segítsen téged. 32Fiaid s lányaid más nép hatalmába kerülnek és szemed azt látni fogja és bár egész nap epekedik a látásuk után, nem lesz erő kezedben. 33Földed gyümölcsét s munkád minden eredményét olyan nép eszi meg, amelyet nem ismersz és sanyargatni fognak mindenkor és elnyomnak minden időben 34és eszedet veszted rémültödben azok miatt, miket látni fog szemed. – 35Megver téged az Úr igen gonosz fekéllyel a térdeden s a lábszáradon, tetőtől talpig, úgyhogy kigyógyítani nem tudnak. 36Elvisz az Úr téged s királyodat, akit majd magad fölé állítasz, egy olyan nemzethez, amelyet nem ismersz és atyáid sem ismertek, s ott más isteneknek fogsz szolgálni: fának és kőnek 37és közmondás s csúfság tárgyává süllyedsz mindazon népek előtt, amelyek közé majd az Úr elvisz téged. 38Sok magot vetsz a földbe, s keveset gyűjtesz be, mert sáska emészti meg mindet. 39Szőlőt fogsz ültetni és művelni, de nem iszol bort és semmit se szedsz róla, mert féreg pusztítja el. 40Olajfáid lesznek minden határodban, de olajjal meg nem kenheted magad, mert termésed lehull és elpusztul. 41Fiakat s lányokat nemzel, de nem látod hasznukat, mert fogságba hurcolják őket. 42Ragya emészti meg minden fádat s földed gyümölcsét. 43A jövevény, aki veled lakik azon a földön, föléd emelkedik, s egyre feljebb kerül, te pedig leszállsz, s egyre lejjebb kerülsz. 44Ő fog kölcsönözni neked, s nem te fogsz kölcsönözni neki; ő lesz a fej és te leszel a farok. 45Bizony rád jönnek mindezek az átkok, üldöznek és elérnek téged, míg csak el nem pusztulsz, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára, s nem tartottad meg parancsait és szertartásait, amelyeket megparancsolt neked 46és mint jelek és csodák, rajtad és utódaidon lesznek mindörökké. 47Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek, örömmel és szívbéli jókedvvel, bár bőségben volt mindened, 48azért éhségben, szomjúságban, mezítelenségben, s teljes ínségben fogsz szolgálni ellenségednek, akit az Úr rád bocsát, s ő vasigát tesz nyakadba, míg csak el nem tipor téged. 49Rád hoz ugyanis az Úr messziről, a föld határának széléről egy nemzetet, amely mint a lecsapó sas, megrohan, amelynek nyelvét nem érted, 50egy nagyon arcátlan nemzetet, amely nem tekint öreget, s nem szán meg gyermeket. 51Megeszi állataid ivadékát és földed gyümölcsét, míg csak el nem pusztulsz, s nem hagy neked gabonát, bort, olajat, marhacsordát s juhnyájat, míg csak el nem veszít 52és össze nem tipor minden városodban s egész földeden le nem omlanak erős és magas falaid, amelyekbe reménységedet helyezted. Ostromzár alá vesz kapuidban, egész földeden, amelyet az Úr, a te Istened majd neked ad, 53s a szorongatásban és a pusztításban, mellyel ellenséged nyomorgatni fog, megeszed saját méhed gyümölcsét, fiaid és lányaid húsát, akiket az Úr, a te Istened majd neked adni fog. 54Legkényesebb és elpuhultabb férfid is irigységgel néz majd testvérére, s ölében fekvő feleségére, 55s nem ad nekik fiai húsából, amelyet megenni kénytelen, mivel semmi egyebe sem lesz abban a szorongatásban és ínségben, mellyel ellenségeid pusztítani fognak téged valamennyi kapudon belül. 56Az elpuhult és kényeskedő asszony, aki járni sem tudott a földön, s a lábát sem tudta letenni az elpuhultság és a nagy kényeskedés miatt, irigyelni fogja ölében fekvő férjétől fiának s lányának húsát 57meg asszonyi testéből kijövő, szennyes mását, meg újszülött gyermekeit, mert titokban maguk az asszonyok eszik meg ezeket minden más hiányában, abban a szorongatásban és pusztításban, mellyel ellenséged nyomorgatni fog téged kapuidon belül. 58Ha meg nem tartod, s meg nem teszed ennek a törvénynek minden szavát, amely meg van írva ebben könyvben, s nem féled az Ő dicsőséges és félelmetes nevét, vagyis az Urat, a te Istenedet, 59akkor az Úr megsokasítja csapásaidat s utódaid csapásait, nagy és maradandó csapásokkal, rosszindulatú és tartós betegségekkel sújt, 60mind rád fordítja Egyiptom nyavalyáit, amelyektől annyira féltél, s azok rád ragadnak, 61sőt mindenféle olyan betegséget és csapást is bocsát rád az Úr, amely nincs megírva e törvény könyvében, míg csak össze nem tipor téged. 62Ti, akik azelőtt oly sokan voltatok, mint az ég csillagai, kevés számmal maradtok meg, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára. 63Ahogyan örömét lelte az Úr bennetek, amikor jót tett veletek és megsokasított titeket, éppúgy örömét fogja lelni akkor, amikor majd eltöröl és kiirt titeket, hogy elvesszetek arról a földről, amelyet elfoglalni mégy. 64Szétszór téged az Úr mindenféle nép közé, a föld egyik szélétől a másik széléig, s ott szolgálni fogsz más isteneknek, akiket nem ismersz, s atyáid sem ismertek: fának és kőnek. 65De még azok között a nemzetek közt sem fogsz megpihenni, s ott sem lesz nyugodalma lábad talpának, mert ott rettegő szívet, elapadó szemet s bánkódás törte lelket ad az Úr neked. 66Olyan lesz az életed, mintha hajszálon függne előtted, rettegni fogsz éjjel-nappal és nem bízol életedben. 67Reggel azt fogod mondani: ‘Bárcsak már este volna’ – és este azt: ‘Bárcsak már reggel volna’ –, szíved félelme miatt, amely rettegéssel tölt el, és amiatt, amit szemeddel látsz. 68Visszavisz téged az Úr Egyiptomba, hajókon, azon az úton, amelyről azt mondta neked, hogy azt többé ne lásd, s ott majd el akarjátok adni magatokat ellenségeiteknek rabszolgául, s nem lesz, aki megvegyen rabszolgának.« 69Ezek voltak annak a szövetségnek az igéi, amely felől azt parancsolta az Úr Mózesnek, hogy kösse meg Izrael fiaival, Moáb földjén, azon a szövetségen felül, amelyet a Hóreben kötött velük.

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF