¹⁰Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ‘Barátom! Menj följebb!’ Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. ¹¹Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.«
¹²Annak pedig, aki őt meghívta, ezt mondta: »Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat és testvéreidet hívd meg, se a rokonaidat és gazdag szomszédaidat, akik majd téged is meghívnak és viszonozzák neked. ¹³Amikor vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. ¹⁴Így boldog leszel, mert ők nem tudják azt viszonozni neked. De amikor az igazak feltámadnak, megkapod jutalmadat.«
¹⁵Az egyik vendég ennek hallatára így szólt hozzá: »Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában!« ¹⁶Ő pedig ezt válaszolta: »Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott. ¹⁷A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: ‘Jöjjetek, mert már minden el van készítve!’ ¹⁸De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: ‘Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!’ ¹⁹A másik meg azt mondta: ‘Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!’ ²⁰Egy másik azt mondta: ‘Most nősültem, azért nem mehetek!’

KNB SZIT STL BD RUF KG