1
1Mivel már sokan megkísérelték rendben elbeszélni a köztünk végbement eseményeket,
2amint előadták azt nekünk azok, akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének,
3jónak láttam én is, miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes Teofil, sorrendben leírni,
4hogy jól megismerd azon dolgoknak bizonyosságát, amelyekre téged oktattak.
14Jézus pedig a Lélek erejében visszatért Galileába, és a híre elterjedt az egész környéken.
15Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette.
16Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni.
17Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor szétnyitotta a tekercset, arra a helyre talált, ahol ez van írva:
18»Az Úr Lelke van rajtam;
azért kent föl engem,
hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,
elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak
és látást a vakoknak,
hogy szabadon bocsássam a megtörteket,
19és hirdessem az Úr kedves esztendejét«
Jegyzetek
1,1 Lukács a görög történetírókhoz hasonlóan ajánlással kezdi elbeszélését. Ebben említést tesz arról is, hogy milyen alaposan utánajárt az elbeszélt dolgoknak. – Teofil: személye ismeretlen számunkra. Mivel a név jelentése »istenszerető«, vonatkozhat minden keresztényre.