15Mert így szólt hozzám az Úr, Izrael Istene: »Vedd kezemből a harag borának ezt a kelyhét, és itasd meg belőle mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldelek! 17Elvettem a kelyhet az Úr kezéből, és megitattam mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldött az Úr:
Jegyzetek
25,15 Eredetileg ezek a versek a népekről szóló jövendölések (Jer 46-51) bevezetése voltak, a felsorolt népek nevei megegyeznek. A harag kelyhe a hatalmi mámorral ittasítja meg a népeket. Jeremiás itt úgy jelenik meg, mint bíró a nemzetek fölött (1,10).
3
1Aztán pedig kiárasztom lelkemet minden emberre,
és prófétálni fognak fiaitok és leányaitok;
álmokat álmodnak véneitek,
és látomásokat látnak ifjaitok.
2Sőt szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom
azokban a napokban lelkemet.
3És csodálatos jeleket idézek elő az égen és a földön:
vért, tüzet, és füstpárát;
4a nap sötétséggé változik,
a hold pedig vérré,
mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja.
5És akkor ez lesz:
mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul.
Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék
– amint megmondta az Úr –,
azoknak a menekülteknek a számára,
akiket meghív az Úr.
Jegyzetek
3,1 Az idők végén Isten újra magához kapcsolja népét: a saját lelkét adja neki. Mind egyformán Istenhez tartoznak majd, mindannyian próféták lesznek.