Keresés a Bibliában

57 1Az igaz elvész,
és nincs senki, aki ezt szívére venné;
a jámbor emberek elpusztulnak,
miközben nincs, aki figyelne erre;
mert a gonoszság miatt pusztul el az igaz. 2Eljut a békességre, megpihen nyugvóhelyén,
aki az egyenes úton jár. 3Ti pedig lépjetek ide, boszorkányfiak,
házasságtörő és parázna fajzat! 4Kin mulattok?
Kire tátjátok szátokat, öltitek ki nyelveteket?
Vajon nem ti vagytok a bűn gyermekei,
a hazugság fajzata? 5Akik vágytól égtek a tölgyfáknál,
minden zöldellő fa alatt;
akik feláldozzátok a gyermekeket a patakvölgyekben,
a sziklahasadékok alatt. 6A patakvölgy sima köveiben van részed,
ezek, ezek a te osztályrészed!
Nekik öntöttél italáldozatot,
és mutattál be ételáldozatot is.
Vajon ezekbe én belenyugodjam? 7Magasba emelkedő hegyen
helyezted el fekvőhelyedet,
oda is felmentél áldozatot bemutatni. 8Az ajtó és az ajtófélfa mögött
helyezted el emlékjeledet.
Bizony, tőlem távol fölemelted a takarót,
felmentél, kiszélesítetted fekvőhelyedet,
és szövetkeztél velük;
szeretted fekvőhelyüket,
meztelenségüket láttad. 9Olajjal mentél a királyhoz,
és bőven használtad kenőcseidet.
Messzire küldted követeidet,
és leszálltál egészen az alvilágig. 10Sok utadon elfáradtál,
de nem mondtad: »Hiábavaló!«
Erődet újra visszanyerted,
ezért nem gyengültél el. 11Kitől rettegtél és féltél,
hogy hűtlen lettél,
nem emlékeztél meg rólam,
és nem gondoltál rám szívedben?
Talán mivel hallgatok már régóta,
azért nem félsz engem? 12Én adom tudtul igazságodat,
és azt, hogy tetteid nem használnak neked. 13Amikor kiáltasz,
mentsenek meg téged bálványgyűjteményeid!
De mindnyájukat elviszi a szél,
elragadja a fuvallat.
Aki azonban bennem keres menedéket, örökli a földet,
és birtokba veszi szent hegyemet.

ÍGÉRET AZ IGAZAKNAK: 57,14-21

14Ezt mondják: »Töltsétek fel, töltsétek fel,
egyengessétek az utat,
vegyétek el a buktatót népem útjából!« 15Mert így szól a Fölséges és Magasztos,
aki az örökkévalóságban lakik,
és akinek Szent a neve:
»Magasságban és szentségben lakom,
de a megtört és alázatos lelkűvel is ott vagyok,
hogy életet adjak az alázatosak lelkének,
és éltessem a megtörtek szívét. 16Mert nem perlekedem örökké,
és nem haragszom mindvégig;
mert elalélna színem előtt a lélek,
a lehelet, melyet én alkottam. 17Kapzsiságának bűne miatt haragudtam meg,
megvertem őt, és elrejtőztem haragomban,
ő pedig hűtlen szívvel ment a maga útján. 18Útjait láttam, de meggyógyítom őt;
vezetem őt, és vigasztalással fizetek
neki és gyászolóinak. 19Megteremtem a hála gyümölcsét az ajkakon;
békességet, békességet a távol és közel levőnek
– mondja az Úr –, és meggyógyítom őt.« 20De az istentelenek olyanok,
mint a háborgó tenger,
mely nem tud megnyugodni,
vize sarat és iszapot vet fel. 21Nincs békességük az istenteleneknek
– mondja az én Istenem.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF