11
1Vessző kél majd Jessze törzsökéből,
és hajtás sarjad gyökereiből.
2Rajta nyugszik az Úr lelke:
a bölcsesség és az értelem lelke,
a tanács és az erősség lelke,
a tudás és kegyesség, és az Úr félelmének lelke;
3és kedve telik az Úr félelmében.
Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát,
és nem aszerint dönt, amit a fül hall,
4hanem igazságosan ítéli majd a gyengéket,
és méltányosan dönt a föld szegényeinek érdekében;
megveri a földet szája vesszejével,
és ajkának leheletével megöli az istentelent.
5Igazságosság lesz derekának öve,
és a hűség csípőjének kötője.
11Ez történik majd azon a napon:
kinyújtja az Úr másodszor is kezét,
hogy visszahozza népe maradékát,
mely megmarad Asszíriából és Egyiptomból,
Patroszból, Etiópiából és Élámból,
Sineárból, Hamatból és a tenger szigeteiről.
12Zászlót bont a nemzeteknek,
egybegyűjti Izrael kitaszítottjait,
és Júda szétszórtjait összegyűjti
a föld négy széléről.
13Megszűnik a viszálykodás Efraimmal,
és Júda ellenségei kipusztulnak;
Efraim nem lesz féltékeny Júdára,
és Júda nem ellenségeskedik Efraimmal.
14Rázúdulnak a filiszteusok lejtőire nyugat felé,
együtt fosztják ki kelet fiait;
Edomra és Moábra kinyújtják kezüket,
és Ammon fiai engedelmeskednek nekik.
Jegyzetek
11,1 Egy eljövendő király Dávid házából elhozza majd a békét a földre.
11,11 Fogság utáni költemény. A szétszóratásban élő zsidóságot Isten egybegyűjti Patroszból (felső Egyiptom), Etiópiából, Élámból (Babilontól keletre), Sineárból (a Babilon-környéki síkság), Hamatból (a szíriai Orontesz melléke).