13Ekkor gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, a kik hozák. (Mát 19,13-15; Luk 18,15-17) 14Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. 15Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba. (Mát 18,3; Luk 18,17) 16Aztán ölébe vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket. (Márk 9,36) 17És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (Mát 19,16-30; Luk 18,18-30) 18Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. 19A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat. (2Móz 20,12-16) 20Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. (Márk 18,31;24,7; Mát 16,21;17,22;20,18;26,57.67;27,34.35.50; Márk 8,31;9,31;10,33) 21Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. (Márk 8,34; Mát 10,38) 22Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala. (Mát 26,14-16; Luk 22,3-6) 23Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van! (Luk 8,2; Ján 20,11-18) 24A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni! (Zsolt 62,11.1Tim;6,17) 25Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. (Mát 16,28; Márk 9,1) 26Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát? (Luk 24,13-35) 27Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges. (Mát 17,1-8; Márk 9,2-13)