41És mikor közeledett, látván a várost, síra azon. (Márk 16,19; Csel 1,9) 42Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől. (Mát 26,57-75; Márk 14,53-72; Ján 18,13-27;Ésa 50,6) 43Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged. (Márk 14,65) 44És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét. (Luk 21,6.1Kir;9,7.8; Mik 3,12; Mát 24,2; Márk 13,2;Mát 23,37; Ján 1,11) 45És bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban, (Mát 21,12; Márk 11,11) 46Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek. (Ésa 56,7; Jer 7,11) 47És tanít vala minden nap a templomban. A főpapok pedig és az írástudók és a nép előkelői igyekeznek vala őt elveszteni: (Márk 11,18; Ján 7,19) 48És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép ő rajta függ vala, reá hallgatván. (Mát 26,64.65)