10 1Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. (Ján 17,8) 2A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. 3Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket. 4És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. (Ján,10 27.) 5Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. (Ján 13,10) 11Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. (Ésa 40,11; Ezék 34,23;37,24;1Ján 3,16) 12A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. (Ésa 53,7.8) 13A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. (Zsolt 41,10) 14Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, (Ján,10 27.) 15A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. (Ján 7,29)