21 1Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. (Ésa 65,17;66,22.2Pét;3,13) 2És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. (Jel 13,12; Gal 4,26; Zsid 11,10;12,22;13,14;2Kor 11,2; Eféz 5,25-27) 3És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök. (2Kor 6,16; Ezék 37,27) 4És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. (Ésa 35,10;Jel 20,14.1Kor;15,26.54) 5És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak. (Jel 4,2;20,11;Ésa 43,19.2Kor;5,17) 6És monda nékem: Meglett. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen. (Ésa 41,4;44,6;Jel 22,17; Ésa 51,1; Ján 4,10.14;7,37) 7A ki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem. 8A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál. (Jel 22,15.1Kor;6,9; Gal 5,21; Eféz 5,5.1Tim;1,9.10;Jel 2,11;20,14) 9És jöve hozzám egy a hét angyal közül, a kinél a hét utolsó csapással telt hét pohár vala, és szóla nékem, mondván: Jer, megmutatom néked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. (Jel 15,1.6.7;Jel,21 2. Jel 19,7.) 10És elvive engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatá nékem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, a mely Istentől szállott alá a mennyből. (Jel,21 2. Gal. 4,26. Zsid. 12,22.) 11Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz; 12És nagy és magas kőfala vala, tizenkét kapuja, és a kapukon tizenkét angyal, és felírott nevek, a melyek az Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: (Ezék 48,31-34) 13Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugotról három kapu. 14És a város kőfalának tizenkét alapja vala, és azokon a Bárány tizenkét apostolának nevei. (Eféz 2,20;Mát 10,2-4) 15A ki pedig én velem beszéle, annál vala egy arany vessző, hogy megmérje a várost, és annak kapuit és kőfalát. (Ezék 40,3; Zak 2,1) 16És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megméré a várost a vesszővel tizenkétezer futamatnyira: annak hosszúsága és szélessége és magassága egyenlő. 17És megméré annak kőfalát száznegyvennégy singre, ember mértékével, azaz angyaléval. 18És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló. 19És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel. Az első alap jáspis; a második zafir; a harmadik kálczédon; a negyedik smaragd; 20Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist. 21A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngyből vala; és a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg. 22És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány. 23És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. (Jel 22,5; Ésa 60,19.20; Zak 14,7) 24És a pogányok, a kik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségöket és tisztességöket abba viszik. (Ésa 60,3) 25És annak kapui be nem záratnak nappal (éjszaka ugyanis ott nem lesz); (Ésa 60,11;Ésa 60,20; Zak 14,7) 26És a pogányok dicsőségét és tisztességét abba viszik. (Ésa 60,11) 27És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem a ki útálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az élet könyvébe, a mely a Bárányé. (Jel 21,8;22,15;Jel 3,5;13,8;20,12.2Móz;32,32; Zsolt 69,29; Fil 4,3) 22 1És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, a mely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyiszékéből jővén ki 2Az ő utczájának közepén. És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók. (Jel 2,7.1Móz;2,9;Ezék 47,12) 3És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és ő szolgái szolgálnak néki; 4És látják az ő orczáját; és az ő neve homlokukon lesz. (Mát 5,8.1Kor;13,12.1Ján;3,2;Jel 2,17;3,12) 5És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségök szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké. (Jel 21,23) 6És monda nékem: E beszédek hívek és igazak: és az Úr, a szent próféták Istene bocsátotta el az ő angyalát, hogy megmutassa az ő szolgáinak azokat, a miknek meg kell lenni hamar. (Jel 19,9;21,5;Jel 1,1) 7Ímé eljövök hamar. Boldog, a ki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit. (Jel 3,11;Jel 1,3) 8És én János vagyok az, a ki ezeket hallottam és láttam: és mikor hallottam és láttam, leborulék az angyal lábai előtt, hogy őt imádjam, a ki nékem ezeket megmutatta vala. (Jel 19,10) 9Az pedig monda nékem: Meglásd, ne tedd; mert szolgatársad vagyok néked, és a te atyádfiainak a prófétáknak, és azoknak, a kik megtartják e könyvnek beszédeit. Az Istent imádd. (Jel 19,10) 10Azután monda nékem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van. (Dán 8,26;Jel 1,3) 11A ki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is. 12És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, a mint az ő cselekedete lesz. (Jel,22 7.;Jel 2,23;20,12; Zsolt 62,13; Jer 17,10;32,19; Mát 16,27; Róm 2,6.1Kor;3,8.2Kor;5,10) 13Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó. (Jel 1,8;21,6;Ésa 41,4;44,6) 14Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. (Jel,22 2.;Jel 21,21) 15De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot. (Jel 21,8.1Kor;6,9; Gal 5,21; Eféz 5,4.1Tim;1,9.10) 16Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag. (Jel 2,28.2Pét;1,19;Jel 5,5; Ésa 11,1.10; Mát 1,1-16; Róm 15,12) 17És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen. (Jel 21,6; Ésa 55,1; Ján 4,10.14;7,37) 18Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; 19És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak. 20Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!