14 1És látám, és ímé egy Bárány áll vala Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy ezeren, a kiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve. (Jel 5,6-9; Ján 1,29;Jel 3,12) 2És hallék szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását és mint nagy mennydörgésnek szavát; és hallám hárfásoknak szavát, a kik az ő hárfájokkal hárfáznak vala; (Jel 1,15;Jel 5,8) 3És énekelnek vala mintegy új éneket a királyiszék előtt, és a négy lelkes állat előtt és a Vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak a száz negyvennégy ezer, a kik áron vétettek meg a földről. (Jel,14 1.;1Pét 1,18.19) 4Ezek azok, a kik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, a kik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül. (Jel,14 3. 1 Pét. 1,18. 19. 1 Kor. 6,20.) 5És az ő szájokban nem találtatott álnokság; mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek. (Zsolt 32,2; Sof 3,13)