26 1Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védőbeszédet tartott: (Mát 25,31-46) 2Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felől, a mikkel a zsidóktól vádoltatom, te előtted fogok védekezni e mai napon; (Csel 6,21) 3Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen! (Mik 6,8;Fil 1,10) 9Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem. (Ésa 52,5) 12E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel, (Csel 9,1; Csel 22,1) 13Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala. (Eféz 2,11) 14Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. (5Móz 10,16;30,6; Kol 2,11) 15Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz. (1Móz 6,5;8,21; Zsolt 51,7) 16De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni ; (Csel 22,15.17.18.2Kor;12,2-4) 17Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek, (Csel 22,21) 18Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által. (2Kor 4,6; Eféz 5,8; Kol 1,12.13;Csel 20,32; Eféz 1,18) 19Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt; (Jób 4,17.18) 20Hanem először a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén. (Mát 3,8; Luk 3,8;Csel 20,21) 21Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban. (Csel 21,30.31) 22De Istentől segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, a mikről mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni: (Csel 16,8;21,26) 23Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak. (Ésa 42,6;49,6; Csel 13,47;1Kor 15,20.23; Kol 1,18)