5 1Eljövének pedig Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedből valók vagyunk, (2Sám 3,17-19.1Krón;11,1) 2Mert ennekelőtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett. (Zsolt 78,70.71) 3Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tőn velek Dávid király Hebronban az Úr előtt, és királylyá kenék Dávidot Izráel felett. (2Sám 2,4.7) 4Harmincz esztendős vala Dávid, mikor uralkodni kezde, és negyven esztendeig uralkodék. 5Hebronban uralkodék a Júda nemzetségén hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda nemzetségein. (2Sám 2,4.7.1Kir;2,11) 6Felméne pedig a király és az ő népe Jeruzsálembe a Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, ők azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elűznek téged! melylyel azt jelenték: Nem jő ide be Dávid. (Csel 7,45) 7Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid városa. (2Sám,5 9. 2Sám 6,12.)