12Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked. (Máté 15,4;19,19; Márk 10,19; Luk 18,20; Eféz 6,2)
2Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben. (2Móz 19,5) 3Nem a mi atyáinkkal kötötte az Úr e szövetséget, hanem mi velünk, a kik íme itt vagyunk e mai napon mindnyájan és élünk. 4Színről színre szólott veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből. 5(Én pedig az Úr között és ti közöttetek állok vala abban az időben, hogy megjelentsem néktek az Úr beszédét; mert ti a tűztől féltek vala, és nem menétek fel a hegyre) mondván: (2Móz 19,16;20,18) 6Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából. (2Móz 20,2; Zsolt 81,11) 7Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. 8Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. (3Móz 26,1) 9Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek; (5Móz 4,15.16.2Móz;20,5; Jer 32,18) 10De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják. 11Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. (3Móz 19,12; Máté 5,33.34) 12Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, a miképen megparancsolta néked az Úr, a te Istened. (2Móz 35,2.3.4Móz;15,32-36;2Móz 20,10.11) 13Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. (2Móz 23,12;35,2.3Móz;23,3) 14De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad; (1Móz 2,2) 15És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad. (5Móz 6,21) 16Tiszteld atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád te néked. (3Móz 19,3; Máté 15,4;Eféz 6,2.3; Máté 15,4)