15 1Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is, (Gal 1,11.12;1Kor 2,2) 2A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké. (1Kor 1,21; Róm 1,16) 3Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint; (Ésa 53,8.9; Dán 9,26;Gal 1,11.12) 4És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint; (Mát 12,40; Zsolt 16,10) 5És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek; (Luk 24,34;Márk 16,14; Ján 20,19) 6Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak; (Jób 4,19.2Pét;1,13.14;Ján 14,2; Zsid 11,10) 7Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak; (Luk 24,50) 8Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent. (Csel 9,3-6;15,17) 9Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát. (Eféz 3,8;1Tim 1,13) 10De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme. (2Kor 11,5;2Kor 2,14) 11Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké. (1Krón 29,15; Zsolt 39,13)