36Mikor a tömegeket látta, megesett rajtuk a szíve, mert elgyötörtek voltak és levertek, olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.
(Ez 34,5)
37Erre így szólt tanítványaihoz: »Az aratni való sok, de a munkás kevés.
38Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába.«
10
1Ezután magához hívta a tizenkét tanítványát. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt.
2A tizenkét apostol nevei pedig ezek: az első Simon, akit Péternek neveznek, és András, a testvére,
3Jakab, Zebedeus fia, és a testvére, János, Fülöp és Bertalan, Tamás és a vámos Máté, Jakab, Alfeus fia, Tádé,
4a kánaáni Simon, és az iskarióti Júdás, aki el is árulta őt.
5Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: »A pogányokhoz vezető útra ne térjetek le, és szamaritánus városba ne lépjetek be!
6Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz!
7Menjetek és hirdessétek: ‘Elközelgett a mennyek országa!’
8Gyógyítsatok betegeket, támasszatok föl halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!
Jegyzetek
10,2 Péter: mindig elsőként említik, mert elsőséggel rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy Jézus miért választott ki éppen tizenkét apostolt a tanítványok közül, Pál apostolt követve ezt válaszolhatjuk: az Ószövetség előképe volt az Újszövetségnek. Ha tehát a választott nép tizenkét pátriárkától származott, akkor Isten új népét is tizenkét apostolnak kell vezetnie.