31Isten, a mi Urunk Jézus Atyja, aki áldott mindörökké, tudja, hogy nem hazudom.
32Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy engem elfogjon,
33és az ablakon keresztül, kosárban bocsátottak le a falon, így menekültem meg a kezéből.
12 1Ha már dicsekednem kell – bár semmit sem használ – áttérek a látomásokra és az Úr kinyilatkoztatásaira. 2Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. 3S tudom, hogy ugyanez az ember – testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja – 4elragadtatott a paradicsomba, és titkos igéket hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania. 5Ezzel az emberrel dicsekszem, önmagammal viszont nem dicsekszem, csak gyöngeségeimmel. 6Pedig ha dicsekedni akarnék, akkor sem lennék ostoba, hiszen igazságot mondanék, de tartózkodom ettől, nehogy valaki többre becsüljön annál, amit bennem lát vagy amit tőlem hall 7a kinyilatkoztatások nagysága miatt. Ezért, hogy el ne bízzam magam, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcul verjen. 8Háromszor kértem emiatt az Urat, hogy távozzék az tőlem; 9de ő azt mondta nekem: »Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé.« Legszívesebben tehát gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.
Jegyzetek
12,2 Harmadik ég: a mennyország. Egy ember: ő maga, Pál. Tizennégy évvel ezelőtt: Pál a levelet 57 végén vagy 58 elején írja, tehát az elragadtatás Kr. u. 44-ben volt. Ezt megelőzően Pál hosszabb időre visszavonult Kilíkiába; Barnabás ekkor ment érte Tarzusba, hogy magával vigye őt térítő útjára.