6Mert Isten, aki azt mondta: »A sötétségből világosság ragyogjon fel«, maga támasztott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán.
7Ez a kincsünk pedig cserépedényben van, hogy a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk és ne önmagunknak.
8Mindenfelől szorongatnak minket, de agyon nem nyomnak; bizonytalanságban vagyunk, de nem esünk kétségbe;
9üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk; földre terítenek, de el nem veszünk;
10állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben.
11Mert minket, élőket, szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen halandó testünkön.
12Bennünk tehát a halál munkálkodik, bennetek pedig az élet.
13Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk, mint amiről írva van: »Hittem, azért szóltam«, mi is hiszünk, és ezért beszélünk.
(Zsolt 116,10G)
14Hiszen tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt elébe állít.
15Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére.
Jegyzetek
4,10 Az apostolok gyöngesége, szemben az apostoli munka tárgyának nagyszerűségével, jól tükrözi Jézus hatalmát, aki meghalt és feltámadt, és aki most küldötteiben folytatja művét, hatalmával és kegyelmével megererősítve őket.