Keresés a Bibliában

Igehely

5 ¹Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. ^{(2Móz 23,17) 2}Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. ^{(Ésa 58,11;Ján 4,12) 3}Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. ^{(Ján 16,7; Jóel 2,28; Csel 2,17) 4}Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. ^{(Ján 6,14; Luk 7,16) 5}Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében. ^{(Ján 1,47) 6}Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? ^{(Mik 5,2; Mát 2,5) 7}Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem. ^{(Ján 9,16;10,19) 8}Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! ^{(Mát 9,6; Márk 2,11; Luk 5,24) 9}És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala. ^{(Mát. 24,30. Márk 13,26. Jel. 1,7. 1 Thess 4,16.) 10}Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod! ^{(2Móz 20,10.5Móz;5,14; Nehem 13,19; Jer 17,21; Mát 12,2; Márk 2,24; Luk 6,2) 11}Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj. ^{(Ésa 40,11; Ezék 34,23;37,24;1Ján 3,16) 12}Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj? ^{(Ján 12,42) 13}A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen. ¹⁴Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod! ^{(Ján 8,11;Mát 12,45; Luk 11,26.2Pét;2,20) 15}Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította. ^{(5Móz 1,17;17,4) 16}És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton. ^{(Ésa 49,6; Luk 2,30-32; Eféz 2,12.13) 17}Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. ^{(Ésa 53,12) 18}E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel. ^{(Ján 8,38;10,33; Fil 2,6) 19}Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi. ^{(Ján,5 30.;Ján 8,38) 20}Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok. ^{(Ján 3,35) 21}Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít. ^{(Ján 11,43.44;17,2) 22}Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta; ^{(Mát 25,31-46; Csel 17,31) 23}Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt. ^{(1Ján 2,23) 24}Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. ^{(Ján 3,18.36;6,40.47;Ján 8,51) 25}Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek. ^{(Ján,5 38. Ján 5,36.) 26}Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában: ²⁷És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia. ^{(Ján,5 14.) 28}Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, ^{(1Thess 4,16) 29}És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására. ^{(Dán 12,2; Mát 25,46) 30}Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét. ^{(Ján,5 19.;Ján 6,38) 31}Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz. ^{(Ján 8,14) 32}Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam. ^{(Ésa 42,1; Mát 3,17;17,5; Luk 3,22;9,35) 33}Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról. ^{(Ján 1,19) 34}De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok. ^{(5Móz 17,6;19,15) 35}Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában. ³⁶De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem. ^{(Ján 10,25.38) 37}A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok. ^{(Mát 3,17; Luk 3,22;2Móz 33,20.1Tim;6,16.1Ján;4,12) 38}Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek. ^{(Ján 7,34) 39}Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; ^{(Csel 17,11;Luk 24,27) 40}És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! ^{(Ján 6,47) 41}Dicsőséget emberektől nem nyerek. ^{(Ján 3,18) 42}De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek: ⁴³Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok. ^{(Ján 7,28) 44}Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek? ^{(Ján 12,43; Róm 2,29) 45}Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek. ^{(Ján 3,14;12,32) 46}Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő. ^{(1Móz 3,15;12,3;22,18;49,10.5Móz;18,15.18) 47}Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek? ^{(Ján 7,31)}