Joel könyve

1 ¹Szózat, amelyet az Úr Joelhez, Petuel fiához intézett.
A) Siralom az ország pusztulása felett²Halljátok ezt, vének,
figyeljetek mindnyájan,
ti lakói az országnak!
Történt-e hasonló napjaitokban,
vagy atyáitok napjaiban?
³Mondjátok el fiaitoknak,
s fiaitok az ő fiainak,
azok meg az újabb nemzedéknek.
⁴Megette a sáska,
amit a gázám (kopasztó) meghagyott,
megette a jélek (szöcske),
amit a sáska meghagyott,
megette a haszil (fűfaló),
amit a jélek meghagyott.
⁵Józanodjatok ki, részegek,
és sírjatok, borivók,
mindnyájan siránkozzatok az újbor miatt,
mert elragadták szátoktól.
⁶Országom ellen felvonult egy nép,
hatalmas és megszámlálhatatlan;
fogai, mint az oroszlán fogai,
zápfoga, mint a nőstény oroszláné.
⁷Szőlőskertemet pusztasággá tette,
fügefáimat letarolta,
lenyúzta és kidöntögette;
ágai fehérek lettek.
⁸Zokogj, mint a zsákruhába öltözött szűz
ifjúkori jegyese fölött!
⁹Eltűnt az étel- és italáldozat az Úr házából,
gyászba öltöztek a papok, az Úr szolgái.
¹⁰Pusztává lett a mező, gyászol a termőföld,
mert elpusztult a búza,
elillant a bor, kiapadt az olaj.
¹¹Szégyenkeznek a földművesek,
siránkoznak a szőlősgazdák
a gabona és az árpa miatt,
mert odalett a szántóföld termése.
¹²Kiszáradt a szőlőskert,
ellankadtak a fügefák;
gránátalma, pálma, almafa:
elszáradt a mezőn minden fa.
Bizony eltűnt a vidámság is
az emberek fiai közül!
B) Bűnbánatra és imára való felhívás¹³Papok, öltsetek gyászt és sírjatok,
oltár szolgái, jajgassatok!
Gyertek, s virrasszatok, zsákruhában,
Istenemnek szolgái!
Mert eltűnt Istenetek házából
az étel- és italáldozat.
¹⁴Rendeljetek el böjtöt, hirdessetek ünnepet;
vének, gyűjtsétek egybe
az ország minden lakóját
az Úrnak, a ti Isteneteknek házába!
Kiáltsátok az Úrhoz:
¹⁵„Ó jaj! Micsoda nap!
Mily közel van az Úr napja!
És mint a pusztulás jön a Mindenhatótól!”
¹⁶Ugye, szemünk láttára ragadták el
Istenünk házából az ételt,
a vigasságot és az örömet?
¹⁷Elpusztultak a búzaszemek
a göröngyök alatt,
beomlottak a csűrök,
összedőltek a magtárak,
mert odalett a termés.
¹⁸Miért nyugtalanok az állatok,
miért bőg az ökörcsorda?
Azért, mert nincsen legelője.
Lám, a birkanyáj is bűnhődik!
¹⁹Uram, hozzád kiáltok,
mert megemésztette a tűz
a puszta legelőit,
fölperzselte a láng a mező minden fáját.
²⁰Hozzád kiáltanak a mező vadjai is,
mert kiszáradtak a víz forrásai,
és megemésztette a tűz a puszta legelőit.