Izajás könyve

21 *Újabb fenyegető ítélet Babilon ellen¹Kijelentés a tenger menti síkság ellen.
Mint a délen átsöprő szélviharok,
úgy jön a sivatagból, a félelmetes földről.
²Fenyegető látomásban volt részem:
a fosztogató fosztogat,
és a pusztító pusztít.
Vonulj föl, Élám!
Indíts ostromot, Média!
Minden érte való sóhajtozásnak véget vetettem.
³Ezért van tele fájdalommal ágyékom,
görcsök fogtak el, mint a szülő asszony görcsei;
összeroskadtam attól, amit hallottam,
megrémültem attól, amit láttam.
⁴Reszket a szívem, rémület szállt meg,
a nekem oly kedves alkonyatot rettegéssé tette.
⁵Asztalt állítanak,
szőnyeget terítenek, esznek, isznak.
Keljetek fel, fejedelmek,
kenjétek be a pajzsot!
⁶Mert így szólt hozzám az Úr:
„Menj, állíts őrszemet,
és amit lát, jelentse!
⁷Ha lát kocsit, kettős fogatot,
szamáron járó, tevén ülő csapatot,
figyeljen erősen, nagy figyelemmel!”
⁸És kiáltott a figyelő:
„Őrségen állok, Uram, folyvást naphosszat;
és őrhelyemen állok egész éjszakákon át.
⁹Íme, lovasok jönnek, és kettős fogatok!”
Akkor valaki megszólalt:
„Elesett, elesett Babilon,
és isteneinek faragott képeit
mind szétzúzták a földön!”
¹⁰Ó, szérűn agyoncsépelt fiam!
Amit a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam,
azt hirdettem nektek.

   *Edom ellen¹¹Kijelentés Dúma ellen.

Kiáltanak hozzám Szeírből:
„Őr, meddig tart még az éjszaka?
Őr, meddig tart még az éj?”
¹²Felel az őr:
„Eljött a reggel, aztán az éjszaka;
ha kérdezni akartok, kérdezzetek,
jöjjetek ismét vissza!”
*Büntető ítélet Arábia ellen¹³Kijelentés a pusztában.
Az erdőben, a pusztában töltsétek az éjszakát,
Dedán karavánjai!
¹⁴A szomjazó elé vigyetek vizet,
Tema földjének lakói!
Kenyérrel siessetek a menekülő elé!
¹⁵Mert kard elől menekülnek,
kivont kard elől,
és kifeszített íj elől,
súlyos harc elől.

   ¹⁶Mert így szólt hozzám az Úr: „Még egy olyan év, mint a bérmunkás éve, és eltűnik Kedár minden dicsősége. ¹⁷S Kedár hős fiainak kevés íja marad. Bizony, az Úr, Izrael Istene szólt.”