A Tesszalonikaiakhoz írt első levél

3 Timóteus elküldése¹Mivel tovább már nem állhattuk meg, jónak láttuk, hogy magunkra maradjunk Athénben, ²és elküldtük Timóteust, a testvérünket, Isten munkatársát Krisztus evangéliumában, hogy hiteteket szolgálja, megerősítsen titeket, és bátorítson hitetekben, ³hogy senki meg ne tántorodjék ezekben a szorongatásokban. Hiszen tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve. ⁴Meg is mondtuk előre, amikor nálatok voltunk, hogy szorongatásokat fogunk elszenvedni, mint ahogy meg is történt, s tudtok is róla. ⁵Azért nem állhattam meg tovább, s elküldtem, hogy értesüljek hitetekről, hogy nem kísértett-e meg titeket a kísértő, és nem vész-e kárba a munkánk.
   Az apostol örömét leli a közösségben⁶Most viszont, amikor Timóteus visszatért tőletek hozzánk, és hírt hozott hitetekről és szeretetetekről, s arról, hogy mindig örömmel emlékeztek ránk, és látni kívántok minket, ahogy mi is titeket, ⁷vigasztalást találtunk bennetek és a ti hitetekben, testvérek, minden ínségünk és szorongatásunk ellenére is. ⁸Most újra feléledünk, mert ti állhatatosak vagytok az Úrban. ⁹Mivel is róhatnánk le hálánkat értetek Istennél a bőséges örömért, mellyel örvendezünk miattatok a mi Istenünk előtt? ¹⁰Éjjel-nappal igen buzgón esedezünk, hogy meglássuk arcotokat, és pótoljuk azt, ami hiányos még a hitetekben.
   Áldás¹¹A mi Istenünk és Atyánk, és Urunk Jézus Krisztus vezesse utunkat hozzátok! ¹²Gyarapítson titeket az Úr, és tegyen gazdaggá a szeretetben egymás és mindenki iránt, ahogyan mi is szeretünk titeket, ¹³Tegye erőssé szíveteket és feddhetetlenné a szent életben Istenünk és Atyánk előtt, amikor Urunk, Jézus eljön minden szentjével. Ámen.