Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Zakariás próféta könyve

1 1Dárius második esztendejében, a nyolczadik hónapban szóla az Úr Zakariáshoz, • a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:• Ezsdr. 5,1.  
2Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra.• 1Krón. 3,10-16.  

   3Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek • hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mond a Seregeknek Ura.• Ésa. 31,6.  Jer. 3,12.  Malak. 3,7.  

   4Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, a kikhez az elébbi próféták kiáltottak, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek meg kérlek a ti gonosz útaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem • hallgattak meg, és nem figyelmeztek reám, szól az Úr.• 2Kir. 22,13.  Jer. 18,12.  

   5Atyáitok? Hol vannak ők? És a próféták örökké élnek-é?• Jer. 15,2.  3.  

   6De az én beszédeim és végzéseim, a • melyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-é a ti atyáitokon? És megtértek és azt mondták: A mint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi útaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.• Jer. 23,2.  Siral. 2,17.  

   7A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:• 1Krón. 3,17.  † Ezsdr. 3,2.  

   8Látám éjszaka, hogy ímé, egy férfiú veres • lovon ül vala, és áll vala a mirtus-fák között, a melyek egy árnyas völgyben valának; háta megett pedig veres, tarka és fehér lovak.• Jel. 6,4.  5.  

   9És mondám: Mik ezek Uram? És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala nékem: Én megmutatom néked: mik ezek.• rész 21,26.  

   10Akkor felele az a férfiú, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondá: Azok ezek, a kiket az Úr küldött, hogy járják be e földet;

   11És felelének az Úr angyalának, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondák: Bejártuk a földet, és ímé, az egész föld vesztegel és nyugodt.• rész 27,17.  22.  

   12Az Úr angyala pedig felele, és mondá: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, a melyekre haragszol immár hetven • esztendő óta?• Jer. 25,12.  

   13És nyájas szavakkal, vígasztaló szókkal felele az Úr az angyalnak, a ki beszél vala velem.• Luk. 1,35.  

   14És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala velem: Kiálts, ezt mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel!• Préd. 12,9.  

   15De nagy haraggal haragszom én a hivalkodó népekre, a kikre kevéssé haragudtam ugyan, de ők • gonoszra törtek.• Ésa. 47,6.  Ezék. 25,6.  

   16Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérőzsinór nyujtatik ki Jeruzsálem felett.• Ésa. 8,15.  

   17Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvígasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!

   18Majd felemelém szemeimet, és ímé, négy szarvat láték.• Ésa. 7,14.  

   19És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek? És monda nékem: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.

   20Azután mutata nékem az Úr négy mesterembert.• Luk. 2,7.  

   21És mondám: Mit jöttek ezek cselekedni? Ő pedig szóla, mondván: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát annyira, hogy senki sem emelheti vala fel fejét: de eljöttek ezek, hogy elrettentsék őket, hogy letörjék a pogányok szarvait, a kik szarvakkal támadtak vala Júda földe ellen, hogy szétszórják azt.• Luk. 2,1-7.